Az idei tanév végén is, ahogy már évek óta, az Ünnepi Kari Tanács keretein belül átadásra kerültek oktatói kitüntetések, tanszékvezetői megbízatások, hallgatói díjak. A Hallgatói Képviselet is ekkor adja át díjait, melyek az Év előadója, konzulense, gyakorlatvezetője és hallgatója kategóriákban nyerhetőek el, illetve az aktuális tanév OHV eredményei alapján adományozza az OHV díjat.
Az idei év eredményei:
OHV díj – Répás Ferenc
Év előadója – Halmos Balázs
Év konzulense – Weiszkopf András
Év gyakorlatvezetője – Pék Johanna
Év Hallgatója – Máté Albert
A következő napokban mikro interjúkon keresztül megtudhatjátok, hogy fogadták a díjazottak a hallgatóság elismerő véleményét – első körben Répás Ferenccel készült interjúnkat olvashatjátok!
„Répás Ferenc 1968-ban született Budapesten. Diplomát itt, a BME Építészmérnöki Karán szerzett. Szakmai munkássága kiemelkedő, a DÉR – Architects építésziroda vezető tervezője. Az építészet különféle területein bizonyította szakmai felkészültségét, a minőség iránti elkötelezettségét, tervei egytől-egyig páratlan grafikával készülnek. Számos villát tervezett Budapestre, de valósult meg nyaralója Káptalanfüreden is. 2004-ben 3 építész kollegájával kiadott Valóság – Gondolat – Rajz könyvében az építészeti grafika lehetőségeit mutatják be.
1992 óta tanít az Egyetemen a Rajzi és Formaismereti Tanszéken. Több tárgyat is oktat, Rajz 5, 6-ból a kiemelt tankört viszi, konzulensként diploma és komplex tárgyakat végző hallgatók szakmai fejlődésében segít. A hallgatók körében egyöntetűen elismert oktatói tevékenysége, felkészültsége, segítőkészsége egyedülálló. Az Oktatás Hallgatói Véleményezése során évek óta a kari lista elején szerepel, a 2014/15 tanév őszi félévében az egyetemi összesítésben a 3. helyet érte el.”
(idézet Farkas Péter méltatásából)
Először is gratulálni szeretnék az OHV-díjhoz! Ez azt jelenti, hogy a karunkon te kaptad a hallgatóktól a legjobb értékeléseket. Milyen érzést kelt ez benned?
Répás Ferenc: Nagyon jót, igazából ez a díj nekem azért tetszik, mert azok adják, akikért mi itt vagyunk. Nagyon sokan elfelejtik, hogy az egész egyetem azért van, hogy a jövő generációját tanítsuk - nyilván az egyetem profiljának megfelelően. Kicsit más ebből a szempontból, mint mikor valakinek a felterjesztésére vagy valakinek a javaslatára kap díjat az ember. Azt szokták mondani, hogy a díjakat adják, én úgy érzem, hogy ezt a díjat kaptam.
Ezzel a jó eredménnyel az egyetem 100 legjobb oktatója közé is bekerültél, ahol harmadik lettél, az előző tizenhetedikhez képest. Számítottál ilyen jó eredményekre?
RF: Megmondom őszintén nem szoktam ezeket számon tartani. Rajzórán az első emeleti folyosón rajzoltunk ez elsősökkel és ki volt téve az egyik rektori hirdetőtáblára ez a rangsor és a hallgatók hívták fel rá a figyelmemet, hogy ott vagyok a harmadik helyen.
Ez azt jelenti, hogy meglepetés volt a 3. hely számodra?
RF: Igen, abszolút. Persze mindig jön visszajelzés, ha jól szerepel az ember, de azért ez meglepett.
Főleg, hogy harmadik hely, először azt hittem, hogy valamilyen elszámolás történt.
Az elmúlt években rendszeresen a lista élén szerepelsz, mit gondolsz ez minek köszönthető?
RF: Nagyon remélem, hogy elsősorban a szakmai tudásnak köszönhető, amit próbálok átadni a hallgatóknak.
Egyébként az az igazság, hogy jó lenne látni, hogy kiktől kaptam ezeket a jó pontokat. Hiszen egészen másként megy be az ember egy elsős órára, meg másképp konzultál diplomatervet. Én nem érzem, hogy különösebben másmilyen lennék, de a visszajelzések szerint teljesen másképp viselkedek egy ötödévessel, mint egy elsőévessel. Ami talán közös, hogy humorosan ugyan, de tisztelettel bánok a hallgatókkal. Soha nem érzékeltetem azt, hogy felsőbbrendű lennék, tehát mindig azonos szinten lévő emberként tekintek rájuk. Ezen kívül talán meg tudom mondani a véleményemet úgy, hogy ne legyen sértő.
A Rajzi tanszék oktatói általában jó értékeléseket kapnak, sokat számít szerinted ebben a tantárgy jellege?
RF: Mindenképpen, nyilván ez a kötetlenebb óravezetés - ami a tárgy jellegéből adódik- nagy szerepet játszik ebben. Ilyen szempontból sokkal nehezebbnek ítélem meg például egy szilárdságtan gyakorlatot tartó kolléga helyzetét.
Sokkal szorosabb kapcsolat az, ami egy rajzóra keretében meg tud valósulni. Az, hogy leülök a hallgató helyére, és belenyúlok a rajzába. Olyankor, csak azzal az egy hallgatóval foglalkozok. Egy általános gyakorlati órán ez nem jöhet létre. Nyilván az is egy fontos szempont, hogy bennünket, rajztanárokat - ha nem is mindenki – de talán az a 30 ember, aki a tankört alkotja, jobban megismer.
Ez persze nem biztos, hogy könnyebbség. Sokan azt gondolják, hogy egy ilyen rajzórát könnyű megtartani. Bemegy a rajztanár, összerak egy beállítást és a hallgatók már rajzolnak is. Viszont amikor 30 embert végig kell korrigálni – főleg az elején – az nagyon kimerítő. Lehet, hogy nem látszik, de aki tényleg beleadja az energiát az nagyon elfárad. Mivel egy-egy rajzra külön-külön oda kell koncentrálni, és azt az időt csak egy hallgatóra kell szánni.
Ha jól tudom, a Pixel Körben is tevékenykedtél. Mesélnél erről pár dolgot?
RF: Igen, egyszer meghívtak. Nagyon szívesen mentem el és nagyon örülök neki, hogy van egy ilyen alulról jövő kezdeményezés a számítógépes tervezői grafika felé. Amit már elkezdtünk itt a Rajzi tanszéken is. Emiatt a mostani évfolyam már egy másmilyen tematika alapján tanul, tehát ők harmadévben majd elérnek oda, hogy a számítógépes tervezői grafikákat tudjuk tanítani órarendi óra keretében. A Pixel Kör ilyen szempontból megerősítést ad, hogy ezt már korábban meg kellett volna tenni. A szabadkézi rajzoktatás mellett legalább olyan súllyal kell szerepelnie a digitális világnak. Amikor a hallgatók kilépnek az egyetem falai közül, rögtön azt fogják kérdezni tőlük, hogy milyen, a szakmában használatos szoftvereket ismernek és azt milyen szinten tudják használni. Ezt ebben a szakmában nem lehet megkerülni. Szerintem ezt ennek a súlynak megfelelően kellene oktatni, viszont ez most még nincs jelen a karon. Hiszen ez egy kari szintű ügy, nem csak a Rajzi tanszék problémája. Mi most elkezdtük ennek megfelelően visszatolni az eddigi tematikát, hogy helyet tudjunk adni ennek a digitális világnak a harmadév környékén, de nem biztos, hogy ezt csak a rajzzal kéne megtenni.
Az eseményről készült további fotóinkat FB oldalunkon találjátok!
