Interjú Orbánné Csicsely Ágnessel, az év gyakorlatvezetőjével

Interjú Orbánné Csicsely Ágnessel, az év gyakorlatvezetőjével

“tudjuk, hogy egy építész hallgatónak időből van a legkevesebb”
Interjú Orbánné Csicsely Ágnessel, az év gyakorlatvezetőjével

 

Kari Papír: Már korábban is kitüntették a hallgatók az Év gyakorlatvezetőjének járó díjjal. Milyen hatással volt Önre a kitüntetés, adott-e plusz lendületet a továbbiakban?

Orbánné Csicsely Ágnes: Mindig nagyon örülök, ha a hallgatók elismerik a munkámat. Természetesen mindig próbálok „fejlődni”, új módszereket keresni, és ha ezt a hallgatók úgy ítélik meg, hogy hatásos volt, akkor jó az irány. De mindig lehet tanulni nekem is.

 

KP: Tárgyfelvételkor szinte pillanatok leforgása alatt, elsőként telnek be a kurzusai. Hogy érzi, mi áll népszerűsége hátterében?

OCSÁ: Ezt talán a hallgatóktól kellene megkérdezni. :) Igyekszem megtanulni a hallgatók nevét, így talán kicsit személyesebb lesz az oktatás. Próbálom a tankör ritmusához igazítani a tananyag átadását is, és ha érzem, hogy fárad a társaság, akkor kicsit lassítok, vagy ismétlem a már egyszer elmondottakat. Próbálom bevonni a hallgatókat az órákba, tőlük kérdezem a megoldást, és ott kiderül, ha valakinek nem megy. Ekkor próbálom elmagyarázni máshogy, hogy mindenki tudjon haladni az anyaggal, lehetőség szerint ne az első tíz perc után veszítse el a fonalat, és lépjenek túl a megilletődöttségen: kérdezzenek bátran, merjék megfogalmazni, mit nem értenek.

 

KP: Mit javasolna a hallgatóknak, hogyan érdemes ezeket a tárgyakat tanulni? Sokak szerint a rengeteg gyakorlás a kulcs. Ez tényleg így van?

OCSÁ: Először meg kell érteni, és utána jöhet a gyakorlás. Az a legjobb, ha a megértés már a gyakorlatokon megtörténik, és otthonra már csak a sok gyakorlás marad. Fontos az is, hogy a hallgatók merjenek kérdezni az órán, vagy a konzultációs időpontokban, mert ha azzal megy el otthon az idejük, hogy próbálják kitalálni, melyik szám miért ott van, és nem két sorral lejjebb, akkor biztosan elmegy a kedvük a tárgyainktól. Azonban ha megkérdezik, biztosan kevesebb idő alatt megértik, és tudjuk, hogy egy építész hallgatónak időből van a legkevesebb. Ami fontos még, hogy otthon mindenki addig gyakorolja a feladatokat, amíg 30-40 perc alatt meg tudja oldani őket, mert akkor a ZH-n is lesz elég ideje rájuk.

 

KP: Mi a véleménye, feladata-e egy oktatónak, hogy a tárgyain keresztül segítse a hallgatók orientációját? Akár a képzésen belüli specializálódás, akár később, a pályán való elhelyezkedés tekintetében.

OCSÁ: Nem tudom, hogy ez feladat-e - ha valaki tervező szeretne lenni, nem fogom tudni meggyőzni, milyen jó statikus válna belőle, és nem is szoktam ilyeneket mondani. A tanszéken való TDK-zást szoktam megemlíteni, hátha mégis kedvet kap a hallgató ezen a területen is kipróbálni magát. A személyes példa talán segítheti a választást, de nem gondolom, hogy mindenkinek statikusnak kell lennie a karon, viszont tervezőként is biztosan tudja majd hasznosítani a tanszékünkön tanultakat.

 

KP: Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a távoktatás során? Mennyire volt nehéz az átállás? Volt-e pozitív oldala?

OCSÁ: Az első egy-két hét után derült ki, hogy milyen forma lesz a leghatékonyabb a tananyag átadására, és talán a végére elég jól bele is rázódtunk. Ami a legjobban hiányzott, az a személyes jelenlét, a magyarázatok alatt nem láttam, hogy kinek ment át a tananyag, kell–e lassítani, vagy másképpen elmagyarázni. Sok kérdést kaptam az otthoni feladatokkal kapcsolatban, és remélem, a legtöbbet sikerült is megválaszolnom, de még így is volt olyan hallgató, aki nem mert/akart kérdezni, ezt sajnálom. Tényleg csak annak tudtam segíteni, aki kérdezett. Az átállással kapcsolatos teendők döntő többsége most főleg az évfolyamfelelősökre hárult a tanszéken, a gyakorlatvezetőknek talán ezzel most nem volt olyan sok dolguk. Igazából csak az internetelérés okozott néha kellemetlenséget, de az is megoldódott mindig. A pozitív oldala az volt, hogy a hallgatóknak sok egyéni munkájuk volt, így nem tudtak „lemaradni”, hanem állandóan haladtak az anyaggal. Sok hasznos videós magyarázat született a Tanszéken a tárgyainkból, sok feladat készült, ami a következő félévekben, mint gyakorló feladat tud majd segíteni a hallgatóknak a tananyag elsajátításában.

Gerencsér Noémi
 

 
A Hallgatói Képviselet évente az alábbi díjakat ítéli oda a Kar oktatóinak a hallgatói szavazatok alapján: Év előadója, Év gyakorlatvezetője, Év konzulense. Az elmúlt egy éves OHV-értékelések összesítése alapján kerül odaítélésre az Év oktatója/OHV-díj, valamint a HK saját döntése alapján a kimagasló szakmai, tudományos, közéleti tevékenységet nyújtott hallgatóknak az Év hallgatója díjat adja át évről évre. A díjaknak archívumát ITT tekinthetitek meg.
 
Ezúton is gratulálunk az idei díjazottaknak az elismeréshez!
 
 
 
 
 

 

Böröndy Júlia
főszerkesztő