A tanév legjobbjai - interjú Halmos Balázzsal

A tanév legjobbjai - interjú Halmos Balázzsal

„Balázs diplomáját 1999-ben szerezte meg itt, az Építészmérnöki Karon, hallgatói évei alatt többször sikeresen TDK-zott. 2007-ben PhD fokozatot szerzett, azóta is folyamatosan végez tudományos kutatómunkát, sőt mi több, diákjait is ebbe az irányba terelgeti. Oktatói és kutatói munkájának fontos része a hallgatói műemlék-felmérések szervezése és vezetése. Az Újkor tárgy előadásába fokozatosan kapcsolódott be, a tárgy féléves feladatait folyamatosan megújítja. Sikeres Komplex, Diploma és TDK konzulens.”

(idézet Farkas Péter méltatásából)

Halmos Balázs tanár urat nehéz volt egyedül találni, hiszen sok díjat vett át aznap, így mindenki őt akarta. Az elismerései között volt Az év előadója cím is, én erről kérdeztem.

Azt mondják önről, hogy élvezetesen, humorosan adja le az anyagot. Volt, aki csak annyit írt, „egyik legjobb!”.

Halmos Balázs: Örülök, ha úgy érzik, hogy szórakoztató, ahogy előadok, de remélem, hogy nem csak azért adták ezt a díjat, mert viccesek az órák, hanem a tartalom miatt is. Leginkább azt remélem, hogy azért, mert követhetően és érthetően tudom átadni az anyagot.

Számított rá, hogy megkapja a díjat?

HB: Nem, egyáltalán nem. Tulajdonképpen én csak félig-meddig vagyok tárgyelőadó, hiszen nem is egyedül, hanem Krähling János tanár úrral visszük ezt a tárgyat. Tényleg, őszintén mondom, nem számítottam rá.

Milyen érzés, hogy a hallgatók ilyen elismerésben részesítették?

HB: Nagyon jó, és azt gondolom, hogy talán az az egyik legfontosabb elismerés, amit egy oktató kaphat, ha a diákjai érzik úgy, hogy jól végzi a munkáját.

Mióta itt tanít, sokat tanult a kollégáitól?

HB: Feltétlenül. Egyébként én azért is kerültem ide, és azért is akartam idejönni, mert voltak olyan oktatók, akik tényleg olyan nagy hatással voltak rám, hogy egyáltalán ez az oktatói pálya érdekessé vált itt. Elsősorban Guzsik Tamást szeretném megemlíteni, mert azt hiszem, hogyha bárkit a tanszékünkről megkérdeztek, akkor az ő nevét említeni fogja, mint egy ilyen nagyon erős inspiráció. Alapvetően az ő előadásai, meg látni őt készülni az előadásaira megfoghatatlan volt számunkra. Teljesen átszellemült állapotba került, és egy fél órával előtte nem lehetett hozzá szólni. És ez még akkor is így volt, mikor már 30 éve tartotta ugyan azt a tárgyat. (nevet)

Azt hiszem, hogy egyébként a diákjaimtól is kapok olyan visszajelzéseket, amik fontosak azzal kapcsolatban, hogy hozzájuk hogyan viszonyulok, hogy hogyan értékelem a munkájukat. Néha érdemes azt is meggondolni, hogy ők hogyan vélekednek. És előfordul, hogy ezt tényleg átgondolom, és változtatok valamit a hozzáállásomon, mert látom, hogy a diákok reakciói milyenek.

Látom, nagy lelkesedéssel beszél a munkájáról. Mi motiválja a tanításban?

HB: Hogy igazán mi motivál, nem tudom. Borzasztóan szeretem. Abban a helyzetben mondjuk nem voltam még, hogy stadionkoncertet kelljen adnom, de azt hiszem, hogy egy kicsit hasonló érzés nekem kilépni a hallgatók elé. Ami egy tulajdonképpen kegyetlen helyzet is, mert borzasztó intenzív a visszajelzése a hallgatóknak, hogy mennyire követik, vagy épp nem követik. Folyamatos kontroll alatt tartanak, és nagyon kemény dolog ennek megfelelni. De én ezt a fajta kihívást is nagyon szeretem.

Az eseményről készült további fotóinkat FB oldalunkon találjátok!

Németh Péter
író