Számos szakmában jutalmazzák az igazán kiemelkedő munkákat. Ez az építészeknél is így van. Többféle díjat is alapítottak már az évek során, melyek a különböző szempontok szerinti legjobb alkotásokat vagy legkiemelkedőbb életmunkákat illetik.
Hazánkban a legrangosabb építészeti tevékenységért járó díj az Ybl Miklós-díj. Ennek különös aktualitása is van, hiszen a tavalyi év az építész emlékéveként futott. 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az 1069/1953. (XI. 6.) határozattal. Gera Ernő terjesztette a Minisztertanács elé, azzal az indokkal, hogy az ötvenes évek jelentős beruházásai erősen befolyásolják a városképet, amely kialakítása döntő fontosságú. További indokként sorolta, hogy a hogy „a különböző művészeti ágaknak már megvannak a maguk díjai, az építőművészek ilyen irányú jutalmazása megoldatlan" és ezzel az Építészeti Tanács egyet is értett. Névválasztáskor nem volt vita, Ybl Miklóson kívül más kortárs építész neve fel sem merült, hiszen ő volt a kor legismertebb építőművésze. Kezdetben kétfokozatú volt a jutalmazási rendszer, mely később háromra bővült. Először hat I. fokozatú, egyenként 7000,- Ft-os és hat II. fokozatú egyenként 5000,- Ft-os díj kiosztása volt lehetséges. A mai formája 1992-tól él. Ekkor döntöttek úgy, hogy ez egy életműért adható díj lesz, melynél huzamosan kimagasló gyakorlati vagy elméleti építészeti tevékenység elismerésére szolgál. Évente maximum 5 díjazott lehet és egy személy élete folyamán legfeljebb kétszer kaphat meg. A díj nem osztható meg két vagy több személy között. Ekkor korlátozták a kiadható kitűntetések számát ötre, és ezzel egyidejűleg alapítottak meg egy újabb Miniszteri díjat, a Pro Architectura-díjat. A beadott javaslatokat (pályázatokat) az Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság elemzi és rangsorolja. A legelső javaslati listát Trautmann Rezső építésügyi miniszter terjesztette a tanács elé, mely tartalmazta a jelöltek rövid életrajzát, korábbi tevékenységeiket, munkahelyüket, és még a párttagságát is. Ezt követően a bizottság a mindenkori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek tesz javaslatot. 2008-ban megújult a nyolctagú döntő bizottság, elnöke Fegyverneki Sándor, országos főépítész lett. A díjat csak akkor lehetett kiadni, ha azokra „megfelelő számú érdemes” jelölt volt. A díj költségeit az Építészeti Tanács költségvetésében irányozták elő, a határozat végrehajtásáról az Építészeti Tanács elnöke gondoskodott. A díjak átadása az érintett évet követő év március 15-éjének megünnepléséhez kapcsolódik. A díjjal jár egy emlékérem, egy igazol oklevél és természetesen pénzjutalom is. AZ érmet Borsos Miklós alkotta bronzból, kör alakú és 60 mm átmérőjű. Egyik oldalán Ybl Miklós arcképe, szélén pedig Ybl felirat és az évszám látható. A másik oldalára vésve az adományozott neve és az adományozás évszáma kerül.
Mint ahogy fentebb említettem, egy másik szakmabeli díj Pro Architectura, melyet 1991-ben alapítottak meg. Ez tulajdonképpen egy építészeti nívódíj, mely egy kiemelkedő épület megalkotásáért, átépítéséért kapható. Hierarchiában az Ybl Miklós-díjat követi. Ehhez nem szükséges kiemelkedő életmű, már néhány éves gyakorlatú építész is megkaphatja, ha igazán kiemelkedő színvonalú épületet alkot. Korábban alakult, de már ez a díj is átesett módosításokon. Legutóbb a 21/2008. (X.22.) NFGM. rendelettel szabályozták. Ez a kitűntetés megosztható két vagy több tervező társ között is, ha írásban nyilatkoznak arról, hogy mindannyian érdemileg hozzájárultak a munkához. Ennek hiányában az elsőként feltűntetett név kapja a díjat. Ugyanaz a személy 5 évenként csak egyszer nyerhet. Itt is emlékérem, igazoló oklevél és pénzjutalom alkotja a díjazást. A nyertesek megítélésére külön bizottság alakult, ők tesznek javaslatot és a területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár előterjesztése alapján a Magyar Köztársaság Belügyminisztere adja. Átadása az Építészet Világnapjához kapcsolható, ami minden évben október első hétfője.
A Kós Károly-díj a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló, eredményes egyéni és csoportos munkáért adható, a 11/1999.(I.29.) FVM rendeletben meghatározottak szerint. Itt évente 6 díjazott van, három darab egyéni és három darab közösségi kategóriában. Az igazoló oklevél és a pénzjutalom mellé jelen esetben emlékplakett társul. Egyéni kategóriában ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, közösségi kategóriában pedig csak egyszer nyerhető el a díj. A döntés a Kós Károly- díj bizottság előterjesztése alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adományozza a névadó születésnapján, minden év december 16-án.
A belügyminiszter által alapított Lechner Lajos-díjat a 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet szabályozza. Azok az építésügyi és építészfelügyeleti hatósági feladatkörben dolgozók életművének elismerésére szolgálhat, akik legalább tizenöt éve vannak a szakmában. A Lechner Lajos-díj Bizottság terjeszti elő a jelölteket és ez alapján a miniszter adományozza. Javaslatot bárki tehet, de tartalmazni a kell a javasolt személy nevét, postai és elektronikus címét, telefonszámát valamint a javaslattevőnek ugyanezen adatait. Természetesen meg kell nevezni azokat az eredményeket, melyek alapján megalapozottnak ítélik a jutalmat. Ki kel térni még a jelölt jelenlegi munkahelyére, címére, beosztására, korábbi kitüntetéseire és csatolni kell a fontosnak ítélt dokumentumokat. Az emlékplakettet, az igazoló okiratot és a pénzjutalmat az Építészet Világnapján adják át.
A Belügyminisztérium a településrendezés területén legalább 10 éven át végzett kimagasló - tervezői, oktatói, kutatói, főépítészi - tevékenység elismeréséül természetes személyeknek, illetőleg tervezőcsoportoknak elnyerhető jutalom a Palóczi Antal-díj. Megalapítása hosszabb ideig érlelődött és mintegy hiánypótlásként került az építészeti miniszteri díjak közé 2005-ben. Az akkori tárca nélküli miniszter Kolber István alapította. Az elismerésben magyar állampolgár valamint magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgár is részesíthető. Évente legfeljebb két személy vagy tervezőcsoport részesülhet jutalmazásban az Építészet Világnapján és a mindenkori építésügyért felelős miniszter adja át, emlékérem, igazoló oklevél és adóköteles pénzjutalom formájában. Az összeg személyenként a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszöröse, tervezőcsoport esetében tizenötszöröse. A díj adományozására bárki tehet javaslatot, amelyet a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályára kell benyújtani. Ennek tartalmaznia kell a javasolt személy vagy csoport nevét, címét, szakmai önéletrajzát, kiemelkedő munkáit. AZ ajánlás egy „javaslattételi adatlap” kitöltésével történik.
Az eddig felsorolt díjak mind az Építészeti Miniszteri díjak csoportjába tartoztak. 2014 decemberében ezek adományozása megszűnt. Ezeket a 37/2012. (VII.2.) BM rendelet szabályozta, de ezt a rendeletet az építésügy kormányzati átszervezése miatt módosították. 2014. XI. 26-án megszületett az 51/2014 (XI. 26.) BM rendelet, amely kihirdetést követő 8. naptól hatályos, már kivette az építészeti díjakat – fentebb említettek - és a műemlékes szakma Forster Gyula díját és emlékérmét a BM díjadományozási rendeletéből - anélkül, hogy azzal egy időben díjakat a miniszterelnökséghez áttelepítették volna. A szemfülesek észrevehették, hogy a Pro Architectura díj 2014-ben már nem került átadásra. Ezen díjak sorsa még jelenleg is bizonytalan. Egyes hírek szerint, az Ybl Miklós-díj (mint életműdíj) és a Pro Architectura-díj (mint alkotásért adható díj) megmarad és átadásukig a szükséges rendelet is megjelenik. Viszont a fiatalabb díjak valószínűleg nem is térnek vissza. Az aktuális jogszabályokról az alábbi linken lehet tájékozódni: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300266.KOR
Természetesen nem csak Építészeti Miniszter díjak vannak Magyarországon. Egyik legismertebb a Demján Sándor által 2003-ban alapított Prima Primissima díj, mely több kategóriában kerül kiosztásra. Szintén ismertebb az 1948-ban az országgyűlés által alapított Kossuth Lajos-díj vagy a magánkezdeményezésből 2004-ben induló Molnár Farkas díj és modernebb Média Építészeti Díja. Ezek nem esnek át változásokon mostanában, ezért ezekről bővebben a későbbiekben esik szó.
