TVSZ módosítás (2012. december)

TVSZ módosítás (2012. december)

A Szenátus a 2012. december 17-ei ülésén elfogadta a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosításait, amelyek befolyásolhatják a további tanulmányaitokat. Ebben a tájékoztatóban a legfontosabb változásokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket.

A szabályzat 3.§/ (6) pontjából eltörlésre került az n*15-ös szűrő, mely szerint a korábbiakban a BME egyoldalú elbocsátó nyilatkozattal élhetett, ha a hallgató nem teljesítette a tanulmányai alatt a félévenkénti 15 kreditet. A szűrű eltörlése egyaránt vonatkozik a korábbi években, illetve az elkövetkezendőkben beiratkozó hallgatókra is, így nem kerül elbocsátásra az az elsőéves hallgató sem aki az első két féléve alatt nem teljesít összesen 30 kreditet.

Felhívnánk a figyelmeteket, hogy a szűrő eltörlésével az átsorolás lehetősége nem szűnt meg, illetve arra, hogy a félévenkénti 15 tantervi kredit nem teljesítése veszélyeztetheti a diploma megszerzését.

A BME Térítési és juttatási szabályzata Az illetékes Kari Tanács a tanév kezdetéig rendelkezik arról, hány mintatanterv szerinti kreditet kell összegyűjtenie és milyen tanulmányi átlagot kell elérnie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben folytathassa.

A 2012-ben vagy a későbbiekben beiratkozó hallgatóknak, ha nincsen meg a tavaszi félév végén az utolsó két félévre a 30 kredit, és nem teljesítik az előírt tanulmányi átlagot (ez egy olyan tanulmányi mutató amelyet a Kari Tanács fog a tanév kezdetéig meghatározni), akkor tanulmányaikat csak önköltséges formában folytathatják a következő tanévben (a teljesített kreditek ellenőrzése továbbra is csak a tavaszi félév végén van). Ezt a TVSZ 3.§/ (15) pontja szabályozza:

Ez az átsorolási mód az idei évben még nem érvényes, leghamarabb a 2013/2014-es tavaszi félév végén történik így az átsorolás.
Megjegyzés: A korábban beiratkozott hallgatóknak nem változott az átsorolás menete, így ez a pont rájuk nem vonatkozik!
Ezentúl a BME-n belül sem lehet képzési szintek közötti átvételt kérni. (pl.: hagyományos képzésről új képzésre)

4.§ (1): „Más egyetem vagy főiskola hallgatója kérheti átvételét a BME-re, ha a kötelező elbocsátás vagy kizárás okai a másik felsőoktatási intézményben nem állnak fenn. A BME-n a szakok, illetve a karok között is kérhető átvétel.”

Megjegyzés: Az új képzéses osztatlan illetve BSc képzés között továbbra is engedélyezett az átjárás, erről bővebben az érvényben lévő szakirányválasztási szabályzatban olvashattok!

A továbbiakban az utólagos passzív félév kérésére a félév végéig lesz lehetőség:

7.§ (3) „A hallgató különösen indokolt esetben a félév végéig kérheti a tanulmányai folytatására tett bejelentése visszavonását, és a félév passzív félévvé nyilvánítását. A kérelemről a KTB dönt.”

A zárthelyi dolgozatok eredményét két héten belül, de legalább 48 órával a pótlási lehetőség előtt ki kell hirdetni. Ugyanez a határidő vonatkozik a dolgozatok megtekintésére is.

12.§ (8) „A tantárgy ismeretének bármely ellenőrzése után annak eredményét két héten belül – de az ellenőrzés pótlási lehetőségét legalább 48 órával megelőzően – elérhetővé kell tenni az interneten keresztül. Csoportos közzététel esetén a listában a hallgató neve helyett a Neptun kódja szerepeljen. Minden hallgató számára a saját eredménye elérhetőségét kell biztosítani.”

Változott a tantárgyakból tartható félévközi ellenőrzések számának korlátozása, illetve a javítások rendje.

Félévközi jegyes tárgyaknál a végleges eredménybe 20%-nál nagyobb súllyal beszámító ellenőrzések száma a kreditek számánál legfeljebb eggyel lehet nagyobb. Vizsgás tárgyaknál eddig csak a zárthelyik számát korlátozták, míg most már az összes, a tárgyból tartott ellenőrzésekből lehet legfeljebb a tárgy kreditértékével megegyező számú.

14. § (1) a) A félév folyamán – a tantárgykövetelmény szerint – a tantárgy kreditértékétől függő számú, tetszőleges típusú félévközi ellenőrzést kell tartani. Ha a tantárgy kreditértéke három, vagy annál kisebb, akkor az ellenőrzések minimális száma egyenlő a kreditek számával, különben az ellenőrzések minimális száma három. A végleges eredménybe 20%-nál nagyobb súllyal beszámítandó ellenőrzések száma a tantárgy kreditértékénél legfeljebb eggyel lehet nagyobb. A fentieknél több vagy kevesebb ellenőrzés csak a KTB jóváhagyásával kerülhet a tantárgykövetelménybe.

(2) Vizsgajeggyel záruló tantárgy aláírásának megszerzéséért összesen legfeljebb a tantárgy kreditértékével megegyező számú félévközi ellenőrzés tartható.

Félévközi ellenőrzés során, ha a hallgató nem tudja személyazonosságát igazolni, úgy nem vehet részt az ellenőrzésen. Az ellenőrzéseken a személyazonosságodat a személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány mellett most már diákigazolvány felmutatásával is igazolhatod.

13.§ (3) „Félévközi ellenőrzéskor a hallgató személyazonosságát bármely személyazonosság igazolására alkalmas fényképes okmánnyal (személyazonosító igazolvány, jogosítvány, útlevél) vagy diákigazolvánnyal igazolhatja. Az oktató a személyazonosításra használt igazolvány sorszámát a vizsgalapra felírhatja. Ha a hallgató nem tudja a személyazonosságát igazolni, úgy nem vehet részt az ellenőrzésen. Az oktató felszólítására a beadott munkát sajátkezű aláírással kell ellátni.”

A félévközi ellenőrzések javításának a rendje is megváltozhat a korábbiakhoz képest. A módosításokkal bekerült egy új lehetőség az előző korlátozás mellé, azzal, hogy a ZH-k számával megegyező számban lehet ZH-t pótolni. Példaként nézzünk egy két ZH-s tárgyat.

Az a) pont szerint az egyik ZH-nak elsőre meg kell lennie, a másikat lehet pótolni kétszer (pót ZH, pótpót ZH, ha van).

A b) pont szerint, összesen két pótlást lehet tenni, amely lehet az előző pont szerinti felállás, de belefér az is, hogy az első és második ZH-t is 1-1x pótolhatjuk, viszont ilyenkor nincs lehetőség pótpót ZH-t írni az egyikből sem. Ha külön nem rendelkezik a tárgykövetelmény a javítások rendjéről, akkor az a) pont van érvényben.

16. § (3) Ha az aláírás megszerzésének, illetve a 14. § (1) a.) szerinti félévközi jegy megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a zárthelyi dolgozatot vagy zárthelyi dolgozatokat egyenként eredményesen teljesítse, úgy a pótlási időszakban lehetőséget kell biztosítani egy eredménytelen zárthelyi dolgozat újbóli pótlására (második pótzárthelyi dolgozat, pót-pótzh), különeljárási díj megfizetése mellett. A zárthelyi dolgozatok pótlására az alábbi (a vagy b) korlátozás érvényes.
a.) A hallgató a zárthelyi dolgozatok fele esetében (lefelé kerekítve) ne vegyen igénybe pótlást. Ez a korlátozás van érvényben, ha a tantárgykövetelmény a zárthelyik pótlásának korlátozásáról külön nem rendelkezik.
b.) Egy tantárgyból a hallgató által igénybe vehető pótló zárthelyik (pótzárthelyi- és második pótzárthelyi dolgozatok) száma nem haladhatja meg a tantárgykövetelményben szereplő zárthelyik számát.

Megjegyzés: Az előző évekhez hasonlóan az illetékes Tanszék csak akkor köteles lehetőséget biztosítani egy zárthelyi dolgozat újbóli pótlására, ha az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a zárthelyi dolgozatokat külön-külön eredményesen teljesítse (azaz a zh-kon van minimum követelmény).

16.§ (3) „Ha az aláírás megszerzésének, illetve a 0 szerinti félévközi jegy megszerzésének feltétele, hogy a hallgató a zárthelyi dolgozatot vagy zárthelyi dolgozatokat egyenként eredményesen teljesítse, úgy a pótlási időszakban lehetőséget kell biztosítani egy eredménytelen zárthelyi dolgozat újbóli pótlására (második pótzárthelyi dolgozat, pót-pót zh), különeljárási díj megfizetése mellett. A zárthely dolgozatok pótlására az alábbi (a vagy b) korlátozás érvényes.

Ha a vizsgakurzustól eltérő kurzust vesz fel a hallgató, akkor a félévközi ellenőrzésen való részvételt akkor is biztosítani kell számára, ha már rendelkezik aláírással.

15.§ (12) „Az aláírással már rendelkező hallgató számára is biztosítani kell a félévközi ellenőrzéseken való részvételt, ha a tantárgy vizsgakurzustól eltérő kurzusát (kurzusait) vette fel. Amennyiben a vizsgajegy megállapításakor a félévközi ellenőrzések eredményét is figyelembe veszik, akkor a tantárgyat újra felvevő, aláírással rendelkező hallgató vizsgajegyének megállapítása az aláírás megszerzésének félévében, vagy – amennyiben a hallgató ezt a félév első hetének végéig a tantárgyfelelősnél írásban kérte – az aktuális félévben történt ellenőrzések eredményének figyelembevételével történik.”