London első gyaloghídját a Millenium Bridge-et a Foster + Partners brit cég tervezte, ’96-ban kezdték az építkezést és nevéhez hűen az ezredfordulóra készült el. Közismert történet a hídról, hogy átadása után szinte azonnal le is zárták, világhírű tervező csapat ide vagy oda, a természet az úr, jelen esetben a szél. (Érdekesség: Harry Potter rajongók észrevehették a hatodik film elején, a Félvér Hercegben azt a jelenetet, amikor a tárgyalt híd durván kileng, csak éppen a gonosz varázslók bűbájai miatt.) Két év mérnöki agytorna és kivitelezői zsenialitás kellett ahhoz, hogy a híd biztonságos legyen, azóta eltelt 13 év és a britek úgy érzik, hogy szükségük van egy újabb hídra a 34 másik mellé. Bizony, 34. Figyelembe véve, hogy 8,5 milliós a lakosság, amihez hozzá jön még 500.000 fő állandó turista, akkor annyira nem is meglepő ez a szám. Tehát a tisztességes 35. helyre egy gyaloghíd a jelölt, az összekötésre váró két terület pedig a Nine Elms és a Pimlico, a városterületi hierarchiarendszerben ezek a területek budapesti vonatkozásban például Lágymányossal vagy Szentimrevárossal egy szinten foglalnak helyet. A brit fővárosban nem ismerős olvasóknak és természetesen bárki másnak is itt egy kis ismertető:
- Nine Elms egy északi terület a Temze partján, melynek arculatát leginkább ipari épületek határozzák meg. Van ott központi posta, két Nyugati pályaudvart megtöltő vasúti sín, egy valaha széntüzelésű erőműként működő óriási ipari épület és még sok minden más is. Az erőm egyébként felújítás alatt van, teljesen új arculatot kap, ami által a loft lakások fellegvára lesz, bővebben: https://www.batterseapowerstation.co.uk Ez az új arculat alapvetően befolyásolja a teljes terület közlekedését.
- Pimlico egy érdekes atmoszférával rendelkező városrész, mely a szembe szomszédjával ellentétben alapvetően fás, parkos jellegű, csak a briteknél kialakult régensi stílusú épületekkel átszőve. Itt exkluzív és luxus éttermektől kezdve az angol brutalizmus egyik ékes példája is megtalálható, a Pimlico School: http://en.wikipedia.org/wiki/Pimlico_Academy
A Wandsworth nevű kerület (ennek a része Nine Elms) önkormányzata építészeket és dizájnereket hívott meg a világ minden részéről, hogy tervezzék meg a két terület összekapcsolását. A projektre fordított teljes összege 26 millió angol font (a kivitelezésre szánt összeget is tartalmazza).
A beérkezett 74 vízió megtekinthető a híd saját webcímén:
http://www.nepbridgecompetition.co.uk/gallery.html
Budapesten az építészeti csúcs jelenleg a 4-es metró teljes vonala a 10 megállóval. Reméljük, hogy ez nem marad sokáig így és lesznek még kreatív építészetet igénylő új beruházások. Évekkel, s talán fényévekkel ezelőtt komoly tervek születtek egy Pestet Budával összekötő gyaloghídra. Utópisztikusnak tűnhet ez a gondolat, de mégsem lehetetlen, végül is lett egy Megyeri híd és ugye a híres-hírhedt metró. Utóbbiról kevesen tudják, hogy ’96 óta tervezik minden részletét, kis fejszámolás és ki is jön, hogy bizony az átadáskor már nagykorúnak számított. Tehát még ha nem is gyorsan, de azért képesek vagyunk az új értékek megteremtésére is, így még egy Dunán átívelő gyaloghíd sem lehetetlen küldetés.
„Az elmúlt két évtizedben számtalan alkalommal merült fel urbanistákban, politikusokban, de még egyszerű városlakó civilekben is: Budapesten gyalogoshíddal kéne összekötni a Duna két partját. Az ötlet két részre osztja a véleménnyel rendelkezők táborát. Akadnak, akik csípőből elutasítják, mondván: jobb célra is lehet költeni az erre szánt milliárdokat. Mások szerint viszont egy gyalogoshíd segítene revitalizálni a rég elhanyagolt folyópartot, sőt új, nemzetközileg ismert jelképpel ajándékozhatná meg a fővárost.”
http://hg.hu/cikkek/varos/8325-oke-johet-a-gyalogoshid-de-hova
Aktuálpolitikai tényezőket nem ismerve a témában, nem tartom kizártnak, hogy egy szem gyaloghidunk is nagykorú lesz, mire megvalósul. Addig is marad számunkra a tervezgetés, a képzelőerő és a realisztikus 3D renderelés határtalan ereje az álmodozáshoz. A lehetőségek száma tehát végtelen, mind formában mind pedig elhelyezkedésben. Néhány opció:
Kézenfekvő lehetőség a Margit-sziget összekötése Pesttel és Budával is, előbbit a Révész utca utóbbit a Nagyszombat utca meghosszabbítása biztosítaná. Az ötlet a 2005-ös Budapest új építészeti jelei pályázatra született az artfront stúdió terveként. Közhely, hogy a sziget az aktív kikapcsolódásra vágyók és andalgó szerelmesek Mekkája is. Éppen ezért lenne könnyebbség az oda látogatóknak, hogy nem az autóforgalom miatt zsúfolt Margit- és Árpád-híd felől közelítenék meg, hanem külön erre a célra létrehozott útvonalon, melyen a kerékpárút is lenne.
Másik lehetőség a Batthányi tér és Kossuth tér összekötése, a két turisztikai csomópont nyomós érv a gyaloghíd mellett. 2003. március 15-én néhány napra pontonhídon tesztelhette a nagyérdemű az összeköttetést, egyosztatú sikert aratott. Pro-contra, hogy a szép panorámát (a Parlament és a Budai vár jól látható erről a tengelyről) és a bámészkodást gyakran felülírja a 2-es metró gyorsasága, elvégre az időjárás gyakran nem a barátunk.
Az összes jelenlegi híd közül a Lánchíd forgalma a legkisebb, akár teljesen át is adhatnák a gyalogosoknak. E miatt a legkisebb anyagi ráfordítást igényelné.
Egy 2005-ös pályázaton a 4D Építész Stúdió a Várkert Bazár és a Vigadó tér összekötését tervezte három egymásba fonódó csőben elhelyezett útvonalakkal. Mivel a Bazár nemrégiben megújult, ezért a környék színvonalát még jobban emelné egy lenyűgöző híd is, mely önmagában népszerű turisztikai látványossággá válhatna.
A Lágymányos és a Milleneumi városközpont összekötése már a kilencvenes évek elején felmerült az EXPO kapcsán, ám a világkiállítás bukásával nem is foglalkoztak tovább a gondolattal. A Finta stúdió terve alapján egy bevásárlóközponttal egybeépített híd lenne az optimális megoldás az összekötésre. Az összekötendő városrészek relatív újak a városban, de az elvárt szinthez képest nagyon alacsony kihasználtságúak. A Milleneumi központ inkább éjjel használt a Nemzeti Szníhz és a MüPa miatt, míg az Infopark nappal zsong.
Utolsó helyként Észak-Csepel és Alberfalva összekötése merült fel, de ez nagyon vitatható terv, a város jelenlegi szerkezetébe egyáltalán nem illene bele.
A Zöld Budapest terv részeként a Szeretlek Budapest Mozgalom a régi Károly-híd újraépítésére gondolt. Az eredeti közel 500 évig működött egészen 150 évvel ezelőtti elbontásáig, összekötve a történelmi Budát és a Belváros legsűrűbb részét. Helyileg a korábban már említett Várkert Bazár-Vigadó-tér kapcsolatról van szó, a turisztika felvirágoztatását szem előtt tartva.
