Felvételizőknek

Az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozat célja az egységes Európai Felsőoktatási Térség létrehozása az angolszász típusú, többciklusú képzési modell (BSc-MSc) bevezetésével. Cél a hallgatói és az oktatói mobilitás megkönnyítése is, mind belföldön, mind külföldön. 

A BSc (Bachelor of Science) a kétlépcsős képzés első lépcsője, 7 félévből áll, melynek elvégzése után lehet MSc-re (Master of Science) menni, ez karunkon 4 szemeszteres. Az osztatlan képzés 10 félévig tart, melynek végén MSc-vel egyenértékű diplomával jutalmazzák a kitartást. A két képzés tanterve két és fél évig azonos, ugyanazokat az órákat látogatják a hallgatók. A képzések között bizonyos fokú átjárás is lehetséges, osztatlan képzésről egy kérvény leadásával bármikor át lehet jelentkezni BSc-re.

A két és fél év más szempontból is vízválasztó, pontosabban: specializáció-választó, ugyanis az osztatlan képzéses hallgatók ekkor döntik el, hogy a tanulmányaikat a továbbiakban tervezői vagy szerkezeti szakirányon kívánják folytatni. 

A BSc képzés után a BME-n alábbi MSc szakok közül választhattok majd:

  • tervező építészmérnök
  • szerkezettervező építészmérnök
  • urbanista építészmérnök
  • ingatlanfejlesztő építészmérnök

Az MSc képzésre való bejutáshoz külön felvételizni kell. Természetesen a kétlépcsős képzés legfőbb célkitűzése az, hogy döntésetek szerint  más egyetemen vagy akár külfüldön is végezhetitek a mesterképzést.

Ha bármi gondod adódik, akkor a hallgatói képviselők biztosan tudnak segíteni a szabályzatok útvesztőjében, emellett a gyakran felmerülő oktatási kérdésekről és azok megoldásáról az Oktatás fül alatt találhatsz egy gyűjteményt (GYIK).

Későbbiekben pedig mindig figyeld a honlapot és a facebook-oldalt, ott minden változásról értesítünk Benneteket!

"A rajzfelvételi nem érettségi, mégis több minden múlik rajta."

 

Mi is az a rajzfelvételi?

A BME-n az építészmérnöki Bsc, az építész osztatlan és az ipari termék- és formatervező Bsc alapszakra csak abban az esetben vehető fel a jelentkező, ha az aktuális évben, a BME-n tett sikeres rajz alkalmassági vizsgával rendelkezik.
A szakmai alkalmassági vizsga meghívója a jelentkezőkhöz elektronikus úton jut el, ezért májusban érdemes gyakran figyelni az e-mailjeiteket. Amennyiben nem kapjátok meg a meghívót legkésőbb vizsga előtt egy héttel, a Dékáni Hivatalnál érdeklődjetek! A szakmai alkalmassági vizsga eljárási díja 4.000 Ft, melyet átutalással kell rendezni. Ehhez az adatokat a meghívó tartalmazza. A vizsgára feltétlenül hozd magaddal a vizsgadíj befizetését igazoló bizonylatot!
A szakmai alkalmassági vizsgán a jelentkezők kétfajta értékelést kaphatnak: "Megfelelt" és "Nem felelt meg". Értelemszerűen csak az vehető fel, aki a vizsgán „Megfelelt” értékelést kapott.  A vizsga nem nyilvános.
Az idei alkalmassági vizsgák időpontja: 2018. május 22-24. (A pontos vizsgabeosztásról a meghívóból értesültök.)

 

Miből is áll a rajzfelvételi?

1. feladat: térrekonstrukció: 3 vetületével adott belső tér ábrázolása egy vagy két iránypontos perspektívában.
Méret: A/3-as lap, idő: 1 óra

2. feladat: Enteriőrszerű beállítás ábrázolása perspektívában. A beállítás általában tartalmaz valamilyen geometriai alakzatot, ami segít a perspektíva felvázolásában (kockaháló), egy bútort, aminek lerajzolása pontos arányérzéket követel (legjobb példa a szék).
Méret: A/3-as lap, idő: 3 óra

A rajzok elbírálását egy többtagú bizottság végzi. A rajzok értékelése nagyon egyszerűnek tűnik mivel „megfelelt” és „nem felelt meg” kategória van. Ám valójában minden rajz igen nagy fejtörést okoz a bírálóknak, ugyanis a cél nem azt eldönteni, hogy kit vegyenek fel biztosan, hanem, hogy kit nem.
Mindkét feladatnál adott szempontok alapján történik a válogatás:
Az első feladatból azt szűrik le, hogy van-e a felvételizőnek térlátása, arányérzéke és mennyire tudja ezt rajzban megjeleníteni. Fontos, hogy nagyjából kitöltsük a rendelkezésre álló lap teljes egészét, valamint vonalaink ne legyenek kuszák, szaggatottak. Szeretik a határozottságot látni: az egyenes tényleg egyenes legyen, ne pedig görbék egybehatása.
A második feladat összetettebb, így jóval több dologra kell odafigyelni:

  • Az első a perspektíva hihetősége. Ez nem azt jelenti, hogy észreveszik, hogy a Te helyedről nem pont úgy látszik a beállítás, de azt azért tudják a bírálók is, hogy mekkora a legnagyobb horizontmagasság, tehát mi az, amire még rá lehet látni, és mi az, amire már nem. Általános tapasztalat, hogy sokan megijednek a beállítás méretétől, ugyanis elég nagy (kb. 2x2m). A középiskolai rajzórákon ill. rajztermekben nem tudnak erre kellő felkészülési lehetőséget biztosítani. Ezen úgy lehet segíteni, ha kisebb tárgyakat, próbálunk úgy rajzolni, hogy alálássunk.
  • Fontos szerepe van a bútornak (széknek), mivel az emberi test arányait követi,és így az arányérzék felmérésére szolgál.
  • Ennél a feladatnál nagyon fontos a tónusok, fények-árnyékok megjelenítése. Itt bármilyen rajztechnikát lehet alkalmazni, mert a hangsúly azon van, hogy minél részletgazdagabb  legyen a rajz, és minél jobban visszaadja, a beállítás fényviszonyait (széles skálán kell dolgozni a fehértõl a feketéig). Ehhez persze nem kell feltétlenül 8b-s ceruza, (sőt!) elég a 2b-s is, csak határozottan kell vele bánni, erősen rányomni a lapra, vagy egy felületen több irányból is átmenni.
  • Végül nézik az összhatást, a kompozíciót: milyen a képi megjelenítés, a lap kihasználtsága, a beállítás mérete (nagyító kell-e hozzá, vagy nem fér rá a lapra?).

A felvételi nem azért van, hogy már képzett művészeket vegyenek fel, hanem a rajzkészség felmérésére szolgál. A fő célja kiszűrni, hogy ki könnyen tovább képezhető és ki az, akinek nehézséget okoz még egy kocka lerajzolása is perspektívában. Valószínű, hogy őket is meg lehetne tanítani rajzolni, hiszen csak gyakorlás kérdése, de a többiekhez képest akkora lemaradásuk lenne, hogy azt nem tudnák itt behozni. A rajzfelvételi alapvető rajztudást követel, ám ennek elsajátításához általában kevésnek bizonyul a legtöbb középiskolai rajzóra, főleg, ha utolsó egy vagy két évben már nincs is ilyen tárgyatok. Sokat kell gyakorolni a szinten tartáshoz is. Nekünk is nagy gondot jelent egy hosszú nyári kihagyás után szeptemberben újra elkezdeni rajzolni.

A tapasztalatok szerint igen hasznosnak bizonyulnak az egyetem által szervezett rajzelőkészítő. A tanfolyamok mindig hétvégére esnek, így pestiek mellett a vidéki diákoknak is lehetőségük nyílik részt venni ezeken az órákon.

Ezekre az előkészítőkre a jelentkezési határidő november végén, a Nyílt Nap környékén van, és általában az ezt követő héten már kezdetét is veszi az oktatás.
Aki valamilyen okból nem tud eljárni az előkészítőkre, ne keseredjen el! Kérje meg a felkészítő tanárát, hogy érdeklődje meg, mi az itteni elvárás, mert csak így kaphat pontos képet arról, hogy mit is kell tanítania. Sok esetben ugyanis ez lehet a bajforrása, pedig nem kell más csak egy kis utánajárás. A Rajzi és Formaismereti Tanszéken szívesen adnak mindenkinek ilyen kérdésekben felvilágosítást.

Rajzi és Formaismereti Tanszék
K. ép. III. em. 20.
Tel.: 06-1/463-3048 – rajzi@mail.bme.hu  – www.rajzi.bme.hu

Emellett különböző - kifejezetten a BME Építészmérnöki Kar rajzalkalmassági vizsgájára -felkészítő rajzkurzusokat találhattok.

Egyetemünkön a hallgatókat finanszírozási státusz szerint két csoportba soroljuk. Létezik az ún. államilag támogatott és az ún. önköltséges státusz, melyekrõl az alábbiakban olvashattok egy rövid ismertetõt.

Az államilag támogatott képzés valójában az oktatás térítésmentességét jelenti. A tanulmányok elvégzéséhez szükséges szolgáltatásokért, illetve a mulasztásokért nekünk kell fizetnünk. Az államilag támogatott/állami ösztöndíjas hallgató után az egyetem az oktatás költségeinek finanszírozására az államtól kap anyagi támogatást. Ezt az összeget nevezzük hallgatói normatívának

Az egyéni támogatási időd (a felsőoktatásban az általad államilag támogatott képzésben eltölthető félévek száma) letelte után önköltséges hallgatóvá válsz.  A támogatott féléveid számát a következő képlettel kapod meg: képzési idő + 2 félév, tehát osztatlan képzésen 12, alapképzésen 9 félévig tanulhatsz állami támogatással.

költségtérítéses/önköltséges hallgatónak az ő oktatásának költségét, pontosabban annak egy részét saját magának kell megfizetnie. A költségtérítés összege az alapdíjon kívül az adott félévre felvett kreditek számától függ. A kreditekért fizetendõ pontos összeget minden félévben a Dékáni Hivataltól tudhatod meg. A költségtérítés egy átlagos haladási ütemtervet figyelembe véve nagyjából 330 000 Ft félévenkénti összeget jelent.

Az államilag támogatott hallgatókkal szemben a költségtérítéses hallgatók nem részesülhetnek a hallgatói normatívához kötõdõ juttatásokban (nem kaphatnak ösztöndíjat, szociális támogatást), õk csak a diákigazolvány nyújtotta anyagi kedvezményekkel élhetnek, valamint kollégiumi férõhelyet kaphatnak, magasabb, ún. költségtérítéses összegért.

 A tanulmányok elvégzéséhez szükséges szolgáltatásokért, illetve a mulasztásokért azonban mind a két csoportba tartozó hallgatónak fizetnie kell.

 

Költségtérítéses/önköltséges hallgatók átvétellel államilag támogatott hallgatókká válhatnak. Ehhez azonban szükséges, hogy

  • államilag támogatott/állami ösztöndíjas hely üresedjen meg,
  • az utolsó két aktív félévében a mintatanterv szerint előírt kreditjeidnek legalább 50%-át teljesítsd (tehát két szemeszter alatt legalább a 60 kötelezőből 30 kreditet teljesíts),
  • jobb legyen az összesített korrigált kreditindexed, mint a szakodon tanuló államilag támogatott hallgatók alsó 20%-ába  tartozó hallgatóké,
  • egyéni támogatási idő még nem telt le.

 

A felvételiző elsősorban azon aggódik, hogy sikerül-e bejutnia a kiválasztott felsőoktatási intézménybe, és gyakran csak a felvételi értesítés olvasása után kezd aggódni az iskolakezdés várható költségei miatt. Különösen a vidéken élők számára fontos tudni, hogy mire számíthatnak.

Megkértünk vidéki elsősöket, hogy írják össze, milyen kiadásaik voltak az első két hónapban:

  • Gólyatábor részvételi díj: 18.000-20.000 Ft (megéri…)
  • Utazás: havi pár ezer forint (ez természetesen függ a távolságtól, gyakoriságtól)
  • BKV-bérlet: havi 3.450 Ft (kollégistáknak nem feltétlenül szükséges)
  • Kollégium: havi 9.320-11.650 Ft (költségtérítéses díj: 20.970-23.300 Ft/hó)
  • Az albérlet minimális havi összege közös lakásbérlés esetén 50.000 Ft. 
  • Papír-írószer: Ezt szándékosan maradt a végére, ugyanis az Építész karon természetesen ez jelenti majd a legnagyobb kiadást. Első év elején 20.000-25.000 Ft, későbbiekben évközben is rendszeres, esetenként néhány ezres iadásokkal kell számolni.
    Előre NE vegyél meg semmit! A regisztrációs héten lehetőség nyílik márkás komplett rajzeszköz-csomag kedvezményes megrendelésére. A lehetőségről seniorjaitok tájékoztatnak majd.

 

Ha nem vagy benne biztos, hogy mi a különbség, és hogy miben is különül el egymástól a két szakterület, érdemes végigolvasnod a következõ sorokat!

Az építészmérnökök képesek ellátni a település- és területrendezés valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégzik épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezik, megszervezik, irányítják és ellenõrzik ezek építését, mûemlékvédelmi, épület-fenntartási és épület felújítási feladatokat végeznek el, ellátják az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, vagy képzettségüknek megfelelõ elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytatnak.

Az elmúlt két évben végbement felsõoktatási struktúraváltás a mi Karunkat is elérte, ám az Egyetemen, egyedülálló módon, sikerült megõrizni és ezzel egy idõben megújítani a hagyományos, osztatlan, ötéves képzésünket. Így az Építészmérnöki Kar 2006 szeptemberétõl két képzést indított: az osztatlan építész képzést és a kétlépcsõs építészmérnök képzést.

Az osztatlan képzésen teljesíthetõ szakirányok: A tervezõ szakirány elsõsorban a jó tervezõi készségû, valamint az elméleti, mûemléki érdeklõdésû hallgatók képzési iránya. Mûszaki szakirányra szerkezettervezési, szerkezeti és technológiai érdeklõdésû hallgatók jelentkeznek.

A kétlépcsõs képzés alapszakán szakosodásra nincs lehetõség, majd a képzés mesterszakai közül választhatóak az alábbiak:

tervezõ építészmérnök, szerkezettervezõ építészmérnök (az osztatlan szakirányokhoz hasonló képzéssel), urbanista építészmérnök, amely kiemelt szerepet biztosít a területfejlesztési és településtervezési, városépítészeti és közigazgatási ismereteknek; valamint az ingatlanfejlesztõ építészmérnök, amely a kivitelezéshez áll közelebb, projektek, beruházások elõkészítésével, lebonyolításával foglalkozik.

 

Mivel foglalkozik az építõmérnök?

Az építõmérnök feladata szerteágazó, a talán legfontosabb terület az épületszerkezetek és mûtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építõmérnök az épületek tartószerkezetét méretezi, a stabilitását vizsgálja. Ezen túl megtervezi az épület alapozását, tervezhet ipari csarnokot, hidakat, tornyokat, vízépítési mûtárgyakat, alagutakat, közmûhálózatot, közutat, vasutat, gátat. Nem csak a szerkezetek tervezésénél, hanem a kivitelezésnél és fenntartásnál is sok építõmérnök tevékenykedik.

Az Építõmérnöki Karon, a Geoinformatika ágazaton tanulnak a földmérõk is, akik többek között az építmények és vonalas létesítmények kitûzését végzik. A harmadik félévet követõen választhat a hallgató a három ágazat és azon belül a szakirányok között: szerkezet-építõmérnök ágazat: magasépítési, híd és mûtárgy, geotechnika, építéstechnológia szakirány, infrastruktúra-építõmérnök ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti szakirány, geoinformatika-építõmérnök ágazat: építõipari geodézia, térinformatika szakirány.

Azt hiszem, a fenti definíciók választ adnak arra a kérdésre, hogy mi a különbség a két kar képzése között. Mi, építészmérnökök még abban is különbözünk a BME többi hallgatójától, hogy nem csak mérnökök, hanem mûvészek is vagyunk. Az országban máshol nincs, de a világban is kevés az olyan egyetem, ahol ilyen magas szinten folyik a mérnök- és mûvészképzés egy képzési formán belül. Éppen ezért nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az itt végzett építészek a világon bárhol megállják a helyüket!

Az előző évekhez képest idén változtak az alapképzés felvételi tárgyai, így már a magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből szerzett pontjaitok is számíthatnak a felvételi során.

Bármelyik képzési formát is választjátok, Karunkon a felvétel elnyeréséhez nélkülözhetetlen a sikeres rajz alkalmassági, melyről A sikeres rajzfelvételi titka menüpont alatt tájékozódhatsz és olvashatsz bővebben.

A két képzés 2018-ra vonatkozó követelményeit az alábbi táblázatban találjátok:

 

Felvételi követelmények 2018.

Alapképzés   Osztatlan

matematika v. fizika v. építési és építészeti alapismeretek v. magyar nyelv és irodalom v. törénelem

ezek közül legalább az egyiket emelt szinten teljesíteni

+

rajz alkalmassági

 

matematika v. fizika v. építési és építészeti alapismeretek v. magyar nyelv és irodalom v. történelem 

az alábbiak közül legalább az egyiket emelt szinten teljesíteni:
matematika v. fizika v. építési és építészeti alapismeretek

rajz alkalmassági 

 

Összegyűjtöttük nektek egy táblázatba az elmúlt öt év ponthatárait is, mely segíthet képet kapni arról, hogy milyen pontszámok szükségesek a sikeres felvételihez. Fontos tudni, hogy a ponthatárt mindig a legalacsonyabb felvételi pontszámmal rendelkező, felvételt nyert jelentkező pontszáma adja.

Alapképzésre az idei évben maximum 70, osztatlan képzésre maximum 180 jelentkező nyerhet felvételt.

Előző évek pontatárai

  Alapképzés Osztatlan
  Államilag támogatott Önköltséges Államilag támogatott Önköltséges
2017. 332 pont 332 pont 376 pont 385 pont
2016. 341 pont 341 pont 352 pont 379 pont
2015. 356 pont 356 pont   375 pont  435 pont
2014. 358 pont 358 pont 380 pont 380 pont
2013. 324 pont 312 pont  347 pont  nem indult

Ha nem ismered a kreditrendszert, de tanulmányaidat Egyetemünkön szeretnéd folytatni, előbb-utóbb úgyis meg kell ismerkedned vele. Itt egy kis ízelítő:

A kreditrendszer alkalmas a hallgató eredményesnek elismert tanulmányi munkamennyiségének mérésére, minősítésére, valamint az egyéni tanulmányi rend kialakításának megkönnyítésére. E rendszer bevezetése a 2004/2005-ös tanévtől az összes magyarországi felsőoktatási intézményben kötelező. Egy kredit megszerzéséhez elméletileg 30 tanulmányi munkaóra szükséges.

A mintatanterv szerint félévenként 30 kreditpont szerezhető. Osztatlan képzésen a diploma megszerzéséhez a tíz szemeszterből álló tanulmányok során 300 kreditpont összegyűjtése szükséges. A kreditpont megszerzésének feltétele a tárgyak követelményeinek teljesítése, így például zárthelyi- és vizsgadolgozatok legalább elégségesre való teljesítése, a házi feladatok, rajzok beadása stb. Egy-egy tantárgy általában több kreditpontot ér. Az oktatott anyag nehézségétől és ennek elsajátításához szükséges időtől – ill. a heti óraszámtól - függően lehet 2, 3, 4, 5, vagy akár 6 kredites tárgy is.

A 300 kreditpont 5%-ának megfelelő pontért, azaz 15 kreditért szabadon választható tárgyakat kell felvenni. Ez azt a célt szolgálja, hogy ne csupán szakemberekké, hanem igazi értelmiségiekké váljunk. Ezen kereten belül a BME bármely karán meghirdetett tárgyat hallgathattok, ezáltal is szélesítve a látókörötöket.

A diploma megszerzéséhez a felvételit követően még nem egyenes az út! A bennmaradás feltétele is a megfelelő kreditpontszám elérése. A jelenleg érvényben lévő egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) értelmében, minden tavaszi félév végén ellenőrzik, hogy a hallgató megszerzett kreditjeinek száma meghaladja-e az utolsó két aktív félévben meghaladja e a 36 kreditet. Ha ez nem történik meg a hallgató átkerül költségtérítéses/önköltséges státuszba. Fontos megkötés, hogy a képzési idő kétszerese alatt, (Bsc képzésben 7 év alatt, osztatlan képzésben maximum 10 év alatt) mindenképpen meg kell szerezned a diplomát.

A tárgyak kreditpont alapján történő összehasonlítása segíti a karok, egyetemek közötti áthallgatást, és így válik lehetővé, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és tanulmányi utakon jusson el a szükséges 300 kreditpontig, így a diploma megszerzéséig.

 

Az alábbiakban igyekeztünk minden olyan téged érintő juttatást és téged terhelő térítést összegyűjteni, amelyekkel egyetemi éveid alatt találkozhatsz és anyagi helyzetedben pozitív vagy negatív változást okozhat az egyetem jóvoltából (valahogy mindig ő szokott pluszban maradni). Az alább található juttatások és térítéseket az Egyetem Térítési- és Juttatási Szabályzata (TJSZ) tartalmazza. Ezt, és az alábbi szövegben említett  más szabályzatokat mind elérhetitek a Szabályzatok menüpontban.

Hallgatói juttatások – pénzbeli támogatások

Tanulmányi ösztöndíj:
Tanulmányi ösztöndíjra minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, államilag támogatott képzésben résztvevő hallgató jogosult, tanulmányi teljesítménye alapján, melynek számítási módját a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. Ennek értelmében, a második aktív félévtől jár azokban a félévekben, amikor az adott hallgató finanszírozási státusza államilag támogatott.
Ezen ösztöndíj havonta kiutalt juttatás, melyben a hallgatók legfeljebb 50 százaléka részesülhet, külön igényelni nem kell, a megfelelő átlag elérése esetén automatikusan jár. Az őszi félévben a tanulmányi ösztöndíj maximális összege 37.300 Ft/hó volt, legkisebb összege 6000 Ft/hó, melyet mindkét félévben 5 alkalommal kaptak meg a hallgatók.

Rendszeres szociális ösztöndíj:
Rendszeres szociális ösztöndíjban minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgató részesülhet, már az első félévtől kezdődően.
A szociális ösztöndíj pályázat útján, félévenként odaítélhető juttatás, mely a hallgató szociális helyzete alapján kerül megítélésre, rögzített, az egész egyetemen egységes rendszer (Egységes Szociális Rendszer) alapján. A pályázat elbírálásához bizonyos igazolások szükségesek, melyek listája szintén nyilvános. A pályáztatásra minden esetben a félév első heteiben kerül sor. 
A szociális helyzet értékeléséről, a rendszeres szociális ösztöndíj pályázat bírálati szempontjairól és a pályázás követelményeiről a BME Térítési és Juttatási Szabályzat 2. számú mellékletében (a BME Egységes Szociális Támogatás ) olvashattok.

Rendkívüli szociális támogatás:
Rendkívüli szociális támogatásban a hallgató szociális helyzetében váratlanul bekövetkező negatív változás esetén részesülhet bármely aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgató, amennyiben beadott pályázata sikeres.
Ezen támogatás egyszeri juttatás. Az első félévtől kezdődően a félév során bármikor igényelhető, a szükséges igazolások mellékelésével. 

Alaptámogatás:
Alaptámogatásra minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező elsőéves hallgató jogosult. A támogatás célja a beiratkozás utáni nagyobb költségek terheinek enyhítése a szociálisan rászoruló hallgatók számára. Odaítélése évenként az őszi félévben történik.

Hallgatói juttatások – természetbeni támogatás

Kollégiumi elhelyezés:
A kollégiumi elhelyezés minden aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató által igényelhető, pályázat útján odaítélt juttatás.
A pályázat félévre szól, a pályázat elbírálása a hallgató szociális helyzete, tanulmányi eredménye, valamint szakmai, közéleti tevékenysége alapján történik.
Az első féléves gólyák esetében a férőhelyek 25%-a tanulmányi alapon, 75%-a szociális helyzet alapján kerül feltöltésre. 

Kollégiumi térítési díjak:
A kollégiumi elhelyezésért térítési díjat kell fizetni, ennek összegei a kollégiumtól függően a következőképpen alakulnak:

  • Államilag finanszírozott hallgató esetében: 9320 Ft/hó (Schönherz Zoltán Kollégium, Baross Gábor Kollégium), 11650 Ft/hó (Bercsényi 28-30.)

  • Önköltséges (régen: Költségtérítéses) hallgató esetében: 20970 Ft/hó (Schönherz Zoltán Kollégium, Baross Gábor Kollégium), 23300 Ft/hó (Bercsényi 28-30.)

Fontos! Ha a hallgató lemond a kollégiumi férőhelyéről a lemondással érintett, és az azt követő két hónap kollégiumi térítési díját is köteles kifizetni, valamint a következő félévben csak a rendes pályázat után üresen marad férőhelyekre vehető fel.

Kollégiumok:
Karunk az egyetem vagyonkezelésében álló Bercsényi 28-30. Kollégiumban, Schönherz Zoltán Kollégiumban, illetve a Baross Gábor Kollégiumban rendelkezik férőhelyekkel. A három kollégiumban található férőhelyek száma közel 380, az elsősök elhelyezésére ezek 15%-át tudjuk biztosítani.
Az első évfolyamosok részére két kollégiumban biztosítunk szállás lehetőséget:
Bercsényi 28-30. Kollégium: kb. 15 m2-es alapterületű 2 ágyas szobák (amiket a hallgatók kedvük szerint alakíthatnak) hűtővel, szintenkénti vizesblokkokkal, biciklitárolóval, tornateremmel 10 percre az egyetemtől. Ez tradicionálisan az építész kar saját kollégiuma.
Schönherz Kollégium: 10 percre az egyetemtől, PPP program keretében felújított, új bútorzattal rendelkező, kb 20 m2 alapterületű 4 ágyas szobákkal, melyeknek saját fürdőszobája van.

Mindegyik kollégiumban található szintenkénti konyha, mosókonyha, konditerem (ez a PPP kollégiumban fizetős). Az internet minden félév elején igényelhető.